Testvérféltékenység

– nálatok is jár a zöld szemű szörnyeteg?

Nincs visszaút. Úgy döntöttetek, kistesó érkezik a családba. Az addig egyetlen gyerekként kezelt immár “(leendő) nagyobb” viselkedése megváltozik, szinte rá se lehet ismerni. Ha ez az időszak még a dackorszakkal is egybeesik, pokolivá teheti a mindennapotokat.

Az alábbi cikkben könnyen áttekinthetően próbáljuk meg összefoglalni a testvérféltékenység okait és az azt még jobban elmélyítő szituációkat, valamint összeírtunk pár olyan megoldást a már kialakult helyzetre, ami valamennyire enyhítheti a tüneteket.

A helyzet, azaz a kiváltó okok

Amit a gyerek ilyenkor érez, egy teljesen természetes folyamat: olyan, akinek testvére felbukkanásakor semmiféle féltékenységi tünete ne lett volna, különösen ritka és ártalmas, mert azt jelenti, negatív érzelmeit visszafojtja. A kis újonc megérkezése, a megváltozott helyzet téged is kibillent az egyensúlyból, miért pont a “trónfosztott elsőszülött” lenne ez alól kivétel? Néha mi felnőttek is nehezen küzdünk meg az irigység, a féltékenység tüneteivel – miért lenne ez másképp az ő esetükben?

Nagyon fontos megérteni, hogy sokszor pont a szülők azok, akik a féltékenységet táplálják az észre nem vett gesztusokkal, a nem tudatos viselkedéssel, és néha a türelmetlenségükkel. A figyelmetek megoszlik, és minél kevesebb jut a gyermekre, annál nagyobb a hiszti. A legrosszabb, ha kétségbeestek, felháborodtok, büntettek: tudomásul kell vennetek, hogy a döntő szerep a gyermekeink életében pont a tietek, így ha a kooperációt, az egyenlőséget jutalmazzátok, a gyerek a testvért szövetségesnek tekinti, ha viszont kiosztasz, egyenlőtlenséget teremtsz, pont az ellenkezőjét éred el.

A tünetek

Legtöbb esetben a féltékenység nem közvetlenül a kistestvér megszületése után jelentkezik, hiszen ritka, hogy a nagyobbik testvér a kisbabát bántaná. Az érzés fokozatosan alakul ki, és leginkább akkor ölt testet, amikor a kicsi már megtanul kúszni-mászni, és nemcsak, hogy több figyelmet igényel, hanem a nagyobbik személyes tárgyait is veszélyeztetni kezdi.

A féltékenység megnyilvánulhat fizikailag (étvágytalan, nehezen alszik el, felriad álmából, bepisil) vagy a viselkedésében (szófogadatlan, hisztis, indulatkitörései vannak, aggresszívebb lesz, szorongani kezd, rosszkedvűvé és visszahúzódóvá válik, „véletlenül” bántja a kisebbet, rombol, tör, zúz). Az is gyakran előfordul, hogy visszaesik egy már meghaladott fejlődési szintre, hirtelen nem tud már egyedül felöltözni, szopni kezdi az ujját, visszaszokik a cumira, a pépes ételekre. Mindezek a jelek – tudattalan – mind azt szolgálják, hogy megbizonyosodhassanak afelől, hogy még mindig számíthatnak a segítségedre és a figyelmedre.

Megoldás, azaz az enyhítő tippecskék

A testvérféltékenység tompításában, a jó testvérkapcsolat kialakításában a következő tippeket megfogadva segíthetsz:

  • Ne várd meg, amíg a terhességnek látható jelei lesznek! Első perctől kezdd el a felkészítést: míg a pici a pocakban van, vetítsd előre a történéseket, hogy mivel jár az új lakó érkezése, mi változik majd stb. Beszélj a nagyobbnak arról az időszakról, amikor még a pocakban élt, az akkori pozitív érzésekről, mutass minél több őt ábrázoló csecsemőkori képet. Ha eddig többnyire anyának volt nagyobb szerepe a gyermeknevelésben, apa is kapcsolódjon be, hogy a születés utáni átmenet minél könnyebb legyen.
  • Tedd tapinthatóvá várakozását: ha örömét leli benne, vegye ki ő is a részét a babaszoba kialakításában, készítsetek vagy vásároljatok együtt ajándékot a picinek – ezzel is elősegítheted a kezdeti kötődését.
  • A születést követően fontos, hogy minél több figyelmet fordíts a nagytestvérre, akár vond be a kisbaba körüli teendőkbe – s közben görcsösen figyelj a folyamatos dicséretre és biztatásra. Mivel a csecsemők a kezdeti időszakban sokkal rugalmasabbak, a próbáljátok megtartani a már megszokott napirendet, és a pici mellett maradó szabadidő többségében a nagyobbikra összpontosítani. Mondjatok olyan meséket a kicsinek, amelynek a nagyobbik tesó a főhőse, és biztosítsátok a nagyobbat afelől, hogy ugyanolyan értékes és nélkülözhetetlen számotokra, mint azelőtt volt, sőt, most még nagyobb szerepe lesz a család életében – nagytestvérként.
  • A babalátogatások során mindig kapjon a nagyobbik is kis figyelmességet, és ő legyen az, akit először köszöntenek a vendégek, ne a babaágynál álljon sorba a rokonság.
  • Tartson Anya „nagyos pillanatokat” – menjetek el kettesben a nagytestvérrel játszótérre, bábszínházba, bújjatok össze, olvassatok kettesben mesét, szervezzetek olyan tevékenységeket, amikor „nagyokul” csak egymásra figyelhettek.
  • Ne fukarkodj a testi kontaktussal – öleld, simogasd a nagyot, bújj hozzá, cirógasd meg gyakran, érezze, hogy fontos számodra. Még akkor is, amikor dühkitörései vannak, és látszólag ez az utolsó dolog, amit elfogadna.
  • Mindig figyelj a gyermekre. Adj időt érzelmeinek feldolgozására, segíts neki megtanulni, hogyan kezelje negatív indulatait. Próbáld meg tudtára adni, hogy a testvér szeretete nem kötelező, hiszen a szeretet nem jön gombnyomásra, társadalmi elvárásra, és mi sem szeretünk mindenkit, de ne bántsa őt, ne okozzon neki sérülést. Ha elismered a rossz érzéseinek létjogosultságát, és megengeded, hogy adott pillanatban akár gyűlöletet is érezzen, nagy lépést tehet előre a testvér iránti szeretetének kialakításában.
  • Tanuld meg megoldani a konfliktusokat, törekedni a kompromisszumra és az együttműködő megoldásokra. Jutalmazd a kooperációt, de ne büntesd az agresszivitást, vetélkedést, csak határozott hangnemben magyarázd el azok helytelenségét. Pl. Ne vedd el a kisebb játékát, de nem csak az övét, hanem a másét sem szabad elvenni. Azt a kérdést pedig, hogy ki kezdte, sürgősen felejtsd el, mert erre sosem létezik egyértelmű válasz.
  • Sose folyamodj testi fenyítéshez vagy teljes figyelmen kívül helyezéshez, amikor rátörnek a féltékenységi rohamok. Minden titok a megelőzésben rejlik. „Tudom, látom, hogy szükséged van rám. Ahogy a testvéredet tisztába tettem/megetettem/elláttam, csak a tied vagyok.” mondat csodákra képes. Ha látszólag nem „tudna” felöltözni vagy ellátni magát, segíts neki ebben.
  • A „bezzeg” kerüljön tiltólistára. Ne hasonlítgasd a testvéreket egymáshoz, ezzel még jobban elmélyítheted a kettőjük közötti szakadékot. Találd meg a gyermekekben az egyedi, pozitív tulajdonságot, és erősítsd meg ezt benne.
  • Azonnal vedd észre, és dícsérd azokat a pillanatokat, amikor jól vannak, eljátszanak együtt.
  • A legfontosabb: tanuld meg elfogadni a helyzetet, hogy a köztük levő harcoknak létjogosultsága van – elvégre szempontok, vélemények ütköznek, és pont ettől lépnek át kapcsolatuk egyik következő szintjére.

Játék, amely segíthet

Szerezz be egy szett lehúzóst, pecsétet vagy apró, változatos tartalmú készletet. Ahányszor a nagyobbik valami jó dolgot követett el (pl. segített anyának tisztába tenni a kistesót, megringatta az ágyát stb.), kapjon egy lehúzóst/pecsétet, és hagyd őt kiválasztani, hogy mi legyen az, amit épp kapni fog. Előre megbeszélt mennyiség megszerzése után ajánlj egy közös élményt (pl. három pecsét megszerzése után közösen elolvasunk egy könyvet vagy elmegyünk játszóterezni).

Mi van akkor, ha durvul a helyzet?

Ha a nagytestvér fél év után is fejfájásra, gyomorgörcsökre panaszkodik, amelyek nem köthetők szervi problémához, idült alvásproblémái vannak, romlanak iskolai eredményei, dührohamai fizikai bántalmazásban érnek véget, huzamosabb ideig felborul a családi béke, komoly házassági probléma lép fel, elérkezett az idő egy pszichológus felkereséséhez. Minél hamarabb felismerjük ezeket a szimptomákat, és fordulunk szakemberhez, annál könnyebben kezelhetők a problémák.

Mesék a testvérekről

A mesék sok esetben segítenek  a gyereknek  feldolgozni érzelmeiket. Az alábbiakban letölthető négy testvérféltékenység témájába vágó írás, amelyet remélünk, mindenki haszonnal olvashat majd.