Hetente halljuk, hogy valaki himlős, kéz-láb-száj betegséggel küzd, sőt, az elmúlt hónapokban még skarlátfertőzésről is értesültünk. Még mielőtt valaki azt hinné, járvány van kialakulóban, gyorsan hozzátesszük, hogy az évek során évszakonként mindig felüti fejét egy-egy fertőzés. Egyeseket meg lehet előzni, de egyeseken jobb minél előbb túlesni.
Cikkünkben a hét leggyakoribb fertőző gyermekbetegségekre térünk ki, amelyen így vagy úgy élete folyamán mindenki átesik – remélhetőleg csak egyszer: skarlát, kanyaró, rózsahimlő, háromnapos láz, lepkehimlő, bárányhimlő, kéz-láb-száj betegség. A család- vagy gyermekorvossal való kommunikáció könnyítése érdekében a betegségeket román nyelven is feltüntettük.
A torokgyulladás tüneteit (magas láz, hidegrázás, hányás, hasi fájdalom, piros torok, gennyes mandulák, duzzadt nyirokcsomók az állkapocsnál) produkáló betegség köhögéssel, tüsszögéssel terjed, főként az őszi-téli hónapokban, és a baktériummal való érintkezés után 2–7 nappal jelentkezik.
A láz kitörésétől 1-2 napon belül testszerte megjelennek a viszkető pettyek is, többnyire az alhason, combok belső oldalán, hónalj vonalában és a törzsön. Bár napjainkban a kiütések igen halványak, és többnyire csak erős megvilágításban látszanak, egyeseknél mégis apró pontszerű, vörös, bársonyos kiütések jelentkezhetnek, amelyek ujjnyomásra elhalványulnak, helyükön a bőr sárgás marad. A betegség érdekessége, hogy az arc nem üt ki, csak az orcákon jelenik meg egy általános pirosság (skarlátos arc), a száj körüli terület pedig sápadt marad. 3-4 nap alatt, a kivirágzás sorrendjében halványodnak el, a második héttől kezdődően pedig a kiütéses bőr hámlásnak indul.
A skarlát a gyógyszeres kezeléseknek köszönhetően már enyhébb lefolyású, mint évtizedekkel ezelőtt. A tíznapos antibiotikumos kezelést (elsősorban penicillint) követően a betegség már nem fertőző, viszont akik nem szednek rá antibiotikumot, csak a 3. hét után mehetnek közösségbe, és a velük érintkezésbe került eszközöket, tárgyakat is folyamatosan fertőtleníteni kell.
A betegség kiállása immunitást hagy maga után, mégis előfordul, hogy könnyű lefolyás után valaki még elkapja. A jó hír, hogy a felnőttekre már nem jelent veszélyt.
Nincs kanyaró köhögés nélkül – mondhatnánk. A hirtelen fellépő nátha, magas (akár 41 °C-os) láz, nyak- és fejfájás, köhögés és kötőhártya-gyulladáson kívül a kanyaró legbiztosabb jele a szájüregben, az első és második őrlőfoggal szemben jelentkező fehér, sebes pettyek (ún. Koplik-foltok).
A vírus 10 napig lappanghat észrevétlenül a szervezetben, ez idő alatt elég egy tüsszentés is, hogy újabb áldozatot kiszemeljen magának. A tünetek jelentkezését követő 3-4 napban megjelennek a bőr felszínéből kiemelkedő szabálytalan, sötétvörös színű, nyomásra elhalványuló, összefolyó foltok, amelyek először a szájban, majd a fül mögül indulva, a tarkón, az arcon, a törzsön keresztül a végtagokig, beborítják az egész testet. 3-4 nap múlva felülről lefelé haladva elhalványodnak, színük megbarnul, és finoman korpázó hámlás kíséretében eltűnnek.
A betegséget ki kell feküdni, tüneteire fájdalomcsillapítót és köhögéscsillapítót lehet szedni, míg a folyadékveszteséget minél több folyadékkal pótolni. A helyiség gyakori szellőztetése, a begyulladt szemek kamillateás borogatása segít a betegség elviselésében. A kiütések mosdathatók. A beteg a kiütés előtt 2-4 nappal fertőz, és utána 2-3 hétig sem szabad közösségbe mennie. A fertőzés lezajlása után egész életen át tartó immunitás alakul ki, de mára a gyerekek 12 hónaposan védőoltást kapnak rá (ROR).
Az enyhe tünetekkel (mérsékelt lázzal, végtagfájdalmakkal, kötőhártya-gyulladással, nyaki-tarkótáji nyirokcsomók megduzzadásával és kiütéssel) járó ragályos vírusfertőzés köhögéssel, tüsszentéssel, orrváladékkal, nyállal, illetve meg nem mosott kéz révén terjed, leggyakrabban tavasszal és nyár elején.
A fertőző időszak a kiütés megjelenése előtti 1 héttől a kiütések eltűnéséig tart, lappangási ideje 2-3 hét. Elsőnek a torokfájás és a láz jelentkezik. A 2-5 napos hőemelkedés elmúltával jelennek meg az apróbb, legfeljebb lencsényi, bőrből kiemelkedő, élénk rózsaszínű foltok, amelyek először az arcon, azután fél nap alatt a nyakon keresztül az egész testen elterjednek. A rózsahimlős pettyek nagyobbak, mint a skarlátéi, de kisebbek, mint a kanyaró kiütései, és második naptól grízszerűvé válnak. A kiütések egy héten belül nyomtalanul eltűnnek, a gyermekeknek általában még a közérzetét sem zavarják.
Kezelése mindössze a tünetekre terjed (láz- és fájdalomcsillapítás), azonban a láz idejére javallott az ágyban tartózkodás. A betegség fokozottan veszélyes a magzatra, így a kiütés megszűntéig mind a beteg, mind családja tartózkodjon a terhes nőkkel való erintkezéstől, a betegeknek a kiütések megjelenése utáni héten nem szabad közösségbe, óvodába, iskolába, vagy dolgozni mennie. A betegség egész életre szóló immunitást ad.
A három év alatti gyerekeket érintő könnyű, bonyodalommentes betegséget egy jóindulatú herpeszvírus okozza. A cseppfertőzéssel terjedő vírus 10–15 napig lappang a szervezetben, majd a lappangási időt követően pár napig láz jelentkezik, és csak annak elmúlásával bukkannak fel a rózsahimlőhöz, kanyaróhoz hasonló kiütések. A törzset és a végtagokat érintő pettyek egy-másfél napon belül vissza is húzódnak.
A háromnapos láz nem okoz járványt, és az év bármely szakaszában jelentkezhet. A láz mellé ritkán torokfájás, orrfolyás, enyhe köhögés vagy gyomorfájás, hányás és hasmenés is társulhat. A háromnapos lázban szenvedő gyermek nyűgös, ingerlékeny, étvágytalan. A kiütések mindenféle orvosi ellátás nélkül, maguktól elmúlnak, de a lázat csillapítani kell. A beteget mindaddig a házban kell tartani, míg láza legalább egy napig nem jelentkezett.
Bár szinte minden életkorban elkapható, a leggyakoribban az öt és tizenöt év közötti korosztályra és közvetlen közelükben élőkre jellemző himlő enyhe lefolyású, és kezelés nélkül elmúlik. A betegség főként cseppfertőzéssel terjed, de fertőzött vérrel való érintkezés is továbbíthatja. A lappangási ideje általában 1-2 hét, amely egyben a fertőző időszak is, de a betegek a legfertőzőbbek közvetlenül a tünetek kialakulása előtt.
A betegség ismert nevei utalnak a szimptómák formájára, amelyek az egy hétig tartó influenzaszerű tünetek után, lepke alakú halvány vörös foltokban jelentkeznek először a beteg arcán, orrhátán, orrgyökén. A folt néha szétterjed az orr és a száj köré is. Az arcpír mellett gyakran kialakul vörös kiütés a teljes testen, leggyakrabban a kar tetején és a lábakon, a törzsön és a végtagokon. A rózsahimlőhöz hasonló vagy gyűrűs, girlandos kiütések hamar eltűnnek, de ismét meg is jelenhetnek.
A felnőttkor elérésekor általában a lakosság fele immunis a betegségre egy korábbi fertőzésnek köszönhetően, azon tinédzserek és felnőttek esetén, akik még nem estek át a betegségen, ízületi fájdalmak is jelentkezhetnek a csukló, térdek, bokák, ujjak és vállak környékén. A kiütés általában 7-10 napig tart, és többnyire nem igényel kezelést, a tüneteket lehet indokolt esetben csökkenteni gyulladáscsökkentőkkel és lázcsillapítókkal. A tünetek jelentkezésekor a beteg általában már nem fertőző, ezért a tünetekkel rendelkező személyek elkülönítése nem szükséges, viszont a magzatra vonatkozó veszélye miatt ajánlott távol tartozkódásuk a terhes nőktől.
A leggyakoribb, 3 és 10 éves kor közöttieket érintő, legkésőbb a 15 éves korig megtörténő gyermekbetegség cseppfertőzéssel terjed, és nagyon fertőző. A levertséggel, fej- és hasfájással, étvágytalansággal, lázzal induló vírusos megbetegedés lappangási ideje 2-3 hét. A tünetek jelentkezésétől 1-2 napon belül jelennek meg az arcon, törzsön, fejbőrön kezdődő, majd az egész testet beborító kiütések, amelyek körül kis udvarban piros a bőr. Az apró piros foltok egymás után emelkednek ki a bőrből, majd azokban kialakulnak a hólyagok, eleinte víztiszta folyadékkal. A hólyagokban a víz zavarossá válik, közepük behúzódik, pörkösödik, majd a seb lehull. Egyszerre minden forma megtalálható egymás mellett. A hólyagok helye egy ideig megmarad mint pigmenthiányos folt, végül teljesen meggyógyul. A viszkető hólyagok megjelenhetnek a szájban, orrban, szemen, gégében, húgycsőben, végbélnyíláson, tenyéren, vagy a talpon is.
A betegség könnyen gyógyul: a szervezet képes magától megbirkózni vele. A betegség a kiütés megjelenése előtti időszaktól a hólyagok leszáradásáig fertőz. Kezelése a láz-, fájdalom- és viszketés csillapítására korlátozódik. A mosdás lehetőleg zuhanyzás formájában zajlódjon, a pettyeket nem szabad vakarni/dörzsölni, egyébként a hólyagok helyén maradandó sebhely alakulhat ki.
A járványok időszaka főleg télre és tavaszra tehető. Akit egyszer megfertőzött a bárányhimlő, az általában egy életre védetté válik, de előfordulhat másodlagos fertőzés, ha az első túl enyhe lefolyású volt, vagy túl korán történt. Felnőttkorban jelentkező bárányhimlő övsömörként jelentkezik.
A rossz közérzettel, fejfájással, lázzal, torokfájással induló betegség egyik legrettegettebb kiütéses megbetegedés, ugyanis a gyerek ez idő alatt nem képes sem enni, sem pihenni, és emiatt közérzete sem az igazi. A főként nyári és őszi időszakban áldozatait szedő gyermekbetegség lappangási ideje 3-7 napig tart, és mindez idő alatt fertőz is. A fertőzés orr- illetve torokváladékkal, nyállal, széklettel, a hólyagbennék váladékával vagy akár a levegőbe kerülő köhögés és orrfúvás cseppecskéi révén terjed, és főképp az ötéves kor alatti gyerekeket támadja. A náthához hasonló tüneteket követően a torkon, nyelven, ínyen és a pofa belső részén, illetve kézen, tenyéren, lábon, talpon sőt még a fenéktájékon is megjelenhetnek a hólyagos vagy egyszerű kiütések.
A vírus okozta megbetegedés tünetileg kezelhető, és egy hét alatt meg is gyógyul. A megfelelő folyadékbevitel, a láz- és fájdalomcsillapítás, a fertőtlenítő szájöblítő és érzéstelenítő ecsetelő segít a megbetegedés átvészelésében. A betegség idején kerülni kell mindazokat a (savas vagy fűszeres) ételeket és italokat, amelyek bánthatják a szájüreget, viszont a fagylalt, a hűtött szörpök, a puhább, pépesebb ételek fogyasztása javasolt.
Külön köszönet a cikk lektorálásáért Bocz Alettának és Szabó Ildikónak.
Miket mondjunk el a bébiszitternek? (Ajándék letölthető segédlettel) Elérkezett a várva-várt pillanat. Túl vagyunk az interjúk sorozatán, és kiválasztottuk azt a Bébiszittert, aki a leginkább
Hogyan válasszunk bébiszittert avagy milyenek a jó dadus ismérvei? Gyereknevelési szabadság végén álló nők legnagyobb dilemmája a „dolgozó Anyák sorába” való (vissza)álláskor, hogy mi történjen